Palacsinta-királylány

(Remélem) az utolsó simításokat végzem a kognitív beadandómon. Éjjel fél 2ig fenn voltam, persze nem csak dogát írtam:-/, csak elcsesztem az időm mindennel, és akkor a hajnal közepén, amikor mindenki a legédesebb álmát aludta, elmentem fürödni nagy naívan, hogy végre talán senki nem lesz. Nagy meglepetésemre nem voltam egyedül, ráadásul a folyosón is sokan ültek.

Tegnap lementem a lusta, ám kedves szobatársaim helyett is palacsintáért, elhoztam az utolsó darabokat, és a liftből valamiért kiszálltam a 4-ken, és ez egészen addig nem is tűnt fel, míg bementem a 414-es szobába, ami az 514-es megfelelője, egy emelettel lejjebb. Be kell vallanom, már régen égtem ekkorát, talán még a gimiben volt. A folyosón faltól falig ücsörgő emberek tömege, akiknek tévedésemért kétszer kellett felhúzniuk a lábaikat, ráadásul hallották is a szobalakók megrökönyödését az illetéktelen berontásomért. Mert nem csak simán bementem abba a szobába, de szabályosan berontottam azzal a felkiáltással, hogy én vagyok a "palacsintakirálynő"...Nos igen, ilyet többet nem ejtek ki a számon. De hogy a csudába merenghettem el ennyire, hogy semmi nem tűnt fel?!

Zavarbaejtő---

 

0 hozzászólás eddig

  • Értékelés:
Csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá ehhez a bloghoz. Belépnél? | Regisztrálnál?

Rólam

Blogroll

  • Nincsenek kedvenc blogok

Kedvenc szerzők

  • Nincsenek kedvenc szerzők

http://rss.csodalatoselet.blogter.hu/

0Szavazz
Szavazz és a bejegyzés címlapra kerülhet
<$ErtekelesboxKezdete$>0 hozzászólás eddiginescriba@citromail.hu |<$HozzaszolasSzerzoEmailMezo$><$BlogHozzadasKedvencLink$>

adopt your own virtual pet!